Boszorkány

Egy világvégi házban, 

boszorkány lakott. 

Világ

végére néztek 

ott minden ablakok. 

Nem járt előtte senki, 

nem látott

senkit Õ. 

Az Óperencián túl, 

megállt a vén idő. 

A

boszorkány nézte 

a csillagos eget. 

Tavasz táján szívében 

valami

reszketett. 

Hajába rózsát tűzött, 

valakit várt nagyon. 

De csak

a csillag nézett 

be a kis ablakon. 

S a csillag olyan közönyös, 

hideg

és halovány. 

Hiába várt örökké 

a boszorkány....